A Mélypont Magyarország legmélyebb pontját szimbolizáló emlékhely, amely 1984-ben létesült. 75.8 méterrel itt található kis hazánk legmélyebb pontja. Itt nádfedeles pihenő, szekér, gémeskút, kerámia plasztika, fából készült padok és asztalgarnitúrák, kerékpártároló, valamint tisztálokádási létesítmény várja a turistákat. A kerámia plasztika burkolatát képező dombormű a Tisza folyó árterületén található kiszáradt, repedezett talajt mintázza. A térplasztika közepén elhelyezkedő, az ország képzeletbeli mélypontjára fókuszáló gyűrű így természetes környezetbe került. A Mélypont egy közkedvelt kiránduló hely a környékbeliek számára, Szegedről kerékpárral is maximum 1.5 óra alatt megtehető a távolság. Itt nyugodt szívvel ki tud kapcsolódni az ember, lehet például bográcsozni, piknikezni, játszani.

Az 1840-es évek környékén a szabadkai határ mentén kezdett el kibontakozni az Átokháza elnevezésű tanyasor.  1852 után rohamosan megindult a környékre való betelepülés, így megnőtt a tanyán élők száma is. 1949 végén egy kormányrendelet alapján ezen a környéken 5 tanyát állítottak fel: Ásotthalom, Domaszék, Rúzsa, Mórahalom és Zákányszék. Ásotthalom határát a volt átokházi kapitányságból és a királyhalmi kapitányság déli és nyugati részéből alakították ki.

Az önálló községi tanács alakuló ülését 1950. október 27-én tartotta, ahol a község területét tíz kerületre, illetve körzetre osztották. Ettől kezdve folyamatosan nőtt a település lakossága és a beépítettsége is. Ma már nem tanyavilág, hanem egy falu Ásotthalom.

Ásotthalom a bűbáj földje. Magyarország egyik legdélebbi településének a területe akkora, mint egy kisebb ország. A sivatagi homokon elterülő Ásotthalom bűbájos vidék, amelynek nagy részét titokzatos és páratlan szépségű erdők borítják, de egyedülálló növényekben gyönyörködhetünk a híres Csodaréten, vagy a rendkívül gazdag vadállományt csodálhatjuk meg a Kőrös-ér mentén. Ásotthalmot a természeti környezete mellett a legendái teszik igazán a bűbáj földjévé. Itt nyert ugyanis búvóhelyet egykor a betyárok koronázatlan fejedelme, Rózsa Sándor, akinek ma is látható a fája, egy több száz éves szürke nyár, de az ásotthalmi tanyavilágban, az egykori Átokházán élt a magát férfinak álcázó bérgyilkos nő, Pipás Pista is, akit a népi emlékezet igazságosztóként őrzött meg. Magyarország utolsó boszorkányhistóriája is itt zajlott, ami nem véletlen, hiszen Ásotthalom az egykor hatalmas szegedi tanyavilág legkülső szeglete volt, márpedig Szeged neve kitörölhetetlenül összefonódott a bűbájos boszorkányokkal. A Bűbáj Birtok a nevének megfelelően egy mesés hely az erdő közepén, ahol a több száz éves bútorok is a mondák világát idézik.

Ha Ásotthalmon járunk érdemes ellátogatnunk a Gátsori Tanyamúzeumba is, mely a körnény egyedülálló és tájjellegében a tanyai hagyományokat örző múzeum. A múzeumon belül olyan 50 évnél régebbi bútorok és eszközök tekinthetők meg, melyeket elődeink nap mint nap használtak. A bemutatott tárgyak több kort is megidézenk.

Érdmes még megtekintenünk a Délvidéki Emlékparkot is, valamint a Back Kápolna és erdei pihenőhelyet is.

Csongrád a Tisza jobb partján, a Körös torkolata alatt fekszik. Kedvező fekvése miatt az újkőkor óta lakott terület. A monda szerint Árpád fejedelem Ond törzsének adta szálláshelyül 896-ban a vidéket. Onda fia, Ete építetett, melyet Csernigrádnak neveztek, melyből a település mai neve ered.

A 11. században Szent István a vármegye központjává tette. Majd a 15. század elején városi rangot kapott a település. Ezután a város nagy mértékben fejlődött tovább.

A város ismert helyei közé tarozik a Körös-torok, a Holt-Tisza, valamint az egész belváros.

A Körös-torok minden nyáron benépesül, a fürdeni és a szórakozni vágyók is megtalálják a maguk programját. Minden év augusztusában megrendezik a Körös-toroki napokat, melyen sok híres magyar fellépő vesz részt. A Holt-Tisza tökéletes helyszín, ha kajakozni, vagy kenuzni szeretnénk. Ha pedig csak sétálgatni szeretnék, akkor a belváros a legmegfelelőbb hely számunkra, pihenőnket eltölthetjük egy finom kávé mellett a híres Erzsébet Kávézóban.

Ha a túra közben elfáradunk utunk során megpihenhetünk Szentesen a Korona Cukrászdában, ahol finomabbnál finomabb süteményekkel és fagylaltokkal várják az oda látogatókat.

Ópusztaszer a magyarság történelmének, múltjának és indentitás-tudatának fontos helyszíne.

Nevét először 1200 körül említik egy Oklevélben. Bizonyos adatok szerint Ond vezér és fia, Ete vezér itt telepedtek le a Honfoglaláskor.

1318-ban Ópusztaszer Károly Róbert királyunk tartózkodási helye is volt.

Ópusztaszer legfőbb nevezetessége és melyeről minden magyar ismeri, az a Nemzeti Történeti Emlékpark. A Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtérti néprajzi múzeum, skanzen és kirándulóhely, melyet 1982-ben hoztak létre.A legismertebb kiállított műve Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképe.

Mártély Árpád-kori település, melyet még I.István király adományozott a zalavári apátságnak halászatával együtt. A település a Tisza bal partján fekszik. A folyó szabályozásával 1887-1892 között a falu mellett, illetve határában két holtág keletkezett. Ma ez a terület nagyon kedvelt üdülő és pihenő hely a környéken élők számára. Mártély nevezetességei közé tartozik a Késmárki Imre-féle szélmalom, az Iskolamúzeum, az Alkotóház, vagy a Festők dombja, ahol már közel 20 magyar festő kapott emléktáblát.

Érdemes egy kis sétát tenni a községben is (nem csak a Tisza partján) amely még a mai napig őrzi a régi halászfalu képét.

Mártélyra vezető utunk során mindenképpen meg kell állnunk egy pihenőre az algyői cukrászdában elfogyasztani egy finom fagyit. Mártélyon viszont legalább 1-2 órát el kell időznünk a Tisza partján, hogy megfelelően kiélvezzük a hely szépségét és nyugodtságát.

A város területe a kunok, az avarok és a hunok szállásterülete volt. Majd a 16. században a törökök megszállták és felégették a várost. Az 1700-as évek környékén kezdett el újra épülni és települni a város.

Majsa lakói a mai napig zömmel állattartásból és földművelésből élnek.

Minden év szeptemberében megrendezik a szüreti fesztivált, melyet mindenkinek érdemes életében egyszer kipróbálni és résztvennie rajta.

Ha a városban járunk nem szabad kihagynunk az 56-os Múzeumot, a Sörös korsó és Sörös pohár gyűjteményt és a Tájházat sem.